Budapestre érkezett Amerigo Tot

(F. R., Magyar Nemzet, XXIV. évfolyam, 82. szám, Budapest, 07 April, 1968, p. 7.)

— by F. R.

A művész, Amerigo Tot, akit Lionello Venturi, a világhírű művészettörténész egyik írásában »új vulkánnak« nevezett, szombat délután Budapestre érkezett. Harminc éve nem járt szülőhazájában a valamikori csurgói parasztfiú, akit Szerb Antal megörök ített az Utas és holdvilág-ban, mint egy magyar szobrászt, aki mezítláb ment Rómába. Berlinből vitte Itáliába az útja 1933-ban. A nácizmus elől ment oda, s ott vált világhírű olasz szobrásszá. Kemény, markáns arcához jól illik a fekete keretes szemüveg. Arcvonásain átütnek a rég elporlad t csurgói Tóthok vonásai. A nagyapjára emlékezik, aki száznégy évet megélt. Végtelen szeretettel beszél róla: hozzá szeretne hasonlítani, ahhoz a keménykötésű, dús fantáziájú, öreg parasztemberhez. — Ahogyan az anyaméhbe kívánkozunk, úgy jöttem Magyarországra. Nem restellem, hogy kicsordult a könnyem, mikor a lábam először hazai földet ért... Mint mikor valaki egy homályos ablak előtt áll és törülgeti, hogy minél többet lásson, ezt érzem. Keresem az emlékeket. Akkor fogom csak elhinni igazán, hogy itt vagyok, mikor holnap Csurgón szembesítem magam emlékeimmel. Szürreális élmény számomra újraélni a libapásztorkodásomat, gyerekkoromat. Felzaklatott és megindított máris. Életútját csaknem ötszáz szobor jelzi, rendkívül termékeny művész. Japántól Svájcig, Amerikától Dániáig mindenütt a világon találhatók szobrai. Legtöbb persze Olaszországban: a Termini pályaudvart, a római autóklubot és számos középületet, teret díszítenek Amerigo Tot szobrai. Több szobrának a Protest címet adta. Miért? — Ezzel tiltakoztam az elembertelenedés, a túlmechanizálódás ellen. Humánum nélkül nincs művészet! Néhány szoborsorozatot csináltam ilyen szándékkal: Őfelsége, a kilowatt, A föld füle, A királyi szék címet viselik. A világ füle című munkám a kertemben van, nem adtam oda senkinek. — Milyen anyagokkal dolgozik? — Nagyon kedvelem a fát! A fa jelkép: mag, törzs, ág, azután kiterebélyesedik, árnyékot ad. Nem szeretem a gondozott, nyesett bokrot, kertet. A széles horizontú szántóföld közelebb áll hozzám. De dolgozom cementtel, vassal, acéllal, betonnal, a technika adta anyagokkal is. Nonfiguratív szobrászként tartják számon. Efelől kérdezzük — Mit jelent a szó, hogy absztrakt vagy figuratív? A plasztik át úgy kell a térbe helyezni, ahogyan a fa nő. Mikor a térben egy formát elhelyezünk, az épp úgy lehet figuratív, min t elvont forma. Hiszen a figura is elvont forma, a szobor az szobor, csak fűtse az átélés heve. Olyan műveket szeretek alkotni, amelyek legbensőbb énemről vallanak! — mondja kissé indulatosan, heves gesztusokkal. — Magyar pályatársai munkásságát ismeri? — De mennyire! Különösen nagyra értékelem Vilt Tibor munkásságát és bízom benne, hogy megfelelő tálalásban komoly visszhangja lesz az idei velencei biennálén! — Magyarországi kiállítására kerül-e sor? — Nagyon remélem, hogy realizálódik a közeljövőben az a régi vágyam, hogy számos itt élő barátom és a magyar közönség közelebbről megismerkedhessen munkásságommal. Ez jó alkalom lesz arra, hogy újra ellátogassak Magyarországra, ahol már a legelső percben újra otthon éreztem magam.