Tot

A rövid, hárombetűs név lecsiszolt egyszerűségében fogalommá vált a művészet világában. Olyan fogalommá, mint Henry Moore vagy Giacometti neve. Mert Amerigo Tot — Tóth Imre — művészete kétségkívül közülük — korunk legnagyobb szobrászéi közül — való. A római Via Marguttán levő műterméből, ahol több mint három évtizede dolgozik, művei a világ minden részébe eljutottak. Múzeumokba, terekre, magánpalotákba és középületekre. Róma újjáépített központi pályaudvarának, a Termininek homlokzatát Amerigo Tot frízei ékesítik. S 1969 tavaszán-nyarán végre méltóképpen jutott el Amerigo Tot művészete a magyar közönség elé is. Előbb a budapesti Műcsarnokban mutatták be Amerigo Tot művészetét, majd a budapesti kiállítás óriási sikere után (több mint 26 ezer érdeklődő tekintette meg négy hét alatt Tot alkotásait) Tihanyban, az apátság épületében levő múzeumban nyílt meg újból a kiállítás. Illyés Gyula és Keresztury Dezső mondott bevezetőt.

Színeis, küzdelmes művészpályáról beszél Amerigo Tot. Hogyan indult el Tóth Imre, a fehérvárcsurgói parasztfiú a húszas évek második felében, előbb Budapestre, majd Párizsba, Berlinbe, Dessauba, ahol egy másik nagy magyar művész, Moholy-Nagy László lett tanítója, mestere. A haladó szellemű ifjú művész szembefordul a Németországban mindinkább erősödő náci-mozgalommal. Amikor Hitler hatalomra jut, koncentrációs táborba kerül — onnan szökik meg, hogy gyalogszerrel, tömérdek viszontagság és kaland után eljuthasson vágyainak földjére, Itáliába. 1933-ban érkezett Rómába. Azóta él és dolgozik az Örök Városban ... Több mint harmincöt esztendeje ennek: s mindezt oly ízes magyar nyelven, Fejér megyei módra megkülönböztetett módon ejtve a nyílt és zárt „e" betű-ket mondja el, mintha mindvégig Fehérvárcsurgón élt volna, a népes Tóth-rokonság körében.

„Protesta” a címe a művész absztrakt időszakában alkotott művének, a háború ellen az élet jegyében tiltakozó ember erejét, nyugalmát érzékelteti.

Amerigo Tot és legújabb alkotása: a Csurgói Madonna. Szülőtalujának temploma számára készítette 1969 tavaszán a gyermekét ölelő Madonna szobrát Amerigo Tot. Magában a gesztusban is van valami jelképes: hogy a protestáns művész a falu katolikus temploma számára készít, plébánosának kérésére szobrot ... s hogy az Itáliában élő szobrász, aki főképpen geometrikus kompozíciók, absztrakt művek készítésével foglalkozik mostani korszakában — a dunántúli barokk ízelt idézi a remekmívű alkotásban.