Amerigo Tot részvételével készül a kiállítás a Műcsornokban

(D., Magyar Nemzet, XXV. évfolyam, 117. szám, Budapest, 23 May, 1969, p. 4.)

— by D.

Kiállitást talán még mióta a Műcsarnok fennáll, nem készítettek olyan gondosan elő, mint a Rómában élő, csurgói születésű Tóth Imre, a világban ismert nevén Amerigo Tot szobrászművész első budapesti bemutatkozását. Szokatlan csend, békés nyugalom honol csütörtök délután a Műcsarnok termeiben, ahol Makrisz Agamemnon nemcsak gondolatban és papíron, hanem a térben is nagyjából elrendezte Amerigo Tot előző éjjel érkezett gyűjteményét, mely a fiatalkori kezdő lépésektől, próbálkozásoktól kezdve a mai napig „ábrázolja" a nagy művészeuéniséget. Amerigo Tot is részt vesz a rendezés munkájában. Kitűnik, hogy nemcsak jó szobrász, hanem kitűnő szervező is. Még a szobrok talapzatát is magával hozta Rómából, s ebben a pillanatban nem annak örül, hogy művei jól érvényesülnek a hazai környezetben, hanem, hogy grafikáinak egyetlen üvegje sem tört el (erre is külön „találmánya" van, hogyan kell beüvegezett, grafikákat törémentesen szállítani). A plasztikák mellé még deszkahasábokat is betett a camionba, nehogy a vitrinek kárt tegyenek a Műcsarnok falában és sosem árt a deszka a háznál. Bár van a Műcsrnokban hivatásos és önkéntes segítség, a rendező Makrisz éppúgy felemel és áthelyez egy nehéz bronzszobrot, mint ahogy a művek alkotója, Amerigo Tot is fúr, farag, csiszol, tisztogatja a talapzatokat. Nem félnek a fizikai munkától, hiszen szobrászok, küzdenek az anyaggal, mely most készségesen engedelmeskedik nekik.